Jogosan merül fel a kérdés, hiszen aki ezt olvassa, az életben van, aki pedig életben van, annak van életmódja.
Az életmód – mondhatjuk – elválaszthatatlan részét képezi az életnek, hiszen valamilyen módon mindenki éli az életét.
Ezzel kapcsolatban az alábbiakon érdemes elgondokodni:
- fejlődéstörténete során az ember ugyanazon környezeti körülmények között fejlődött, mint minden más élőlény ezen a bolygón
- fiziológiás működésének optimumát ezek a körülmények alakították ki
- a modern ember fejlődésének kezdetét anatómiailag kb 315 000 évvel ezelőttre feltételezik
- kb 200 000 évvel ezelőtt indult fejlődésnek az emberi gondolkodás
- kb 50 000 évvel ezelőttre feltételezik a modern viselkedés első jeleit
ÖTVEN-EZER ÉV
- ennyi ideje annak, hogy a már anatómialiag régen kifejlett ember a modern gondolkodás képességével él ezen a bolygón
- minden fiziológiás működése úgy alakult, hogy alkalmazkodni tudjon az őt körülvevő környezethez
Egészen a XVIII. sz közepéig nem történt drasztikus változás, ekkor azonban világhódító útjára indult az ipari forradalom és ezzel az ember fejlődéstörténetében új fejezet nyílt.
Ennek az elmúlt, az eddigiekhez képest rövid időszaknak az eredménye a nyugati világ civilizált emberének állapotán ma világosan látható:
- a természetes nappal / éjszaka ritmus, amire az emberi test működése kifejlődött, felborul – éjjel is tudunk világosságot teremteni
- a természetes éghajlati tényezők hatása, ami meghatározta bioritmusunkat, háttérbe szorul – hidegben is tudunk nyári meleget, melegben is tudunk téli hideget teremteni
- a környezetünkben elérhető élelmek tárházára, ami az emésztőrendszerünk és a mikrobiomunk egészségének alapköve, már csak “hagyományként” tekintünk – bármely földrészen termett élelmiszer korlát nélkül elérhető az év minden időszakában
- az A-B pont közötti távolság megtétele többé már nem saját, vagy esetleg 1-2 állaterős lehetőségeinktől függ – a bolygó bármely pontját elérjük 24 órán belül
- úgy változtatjuk a különböző éghajlatokon eltöltött időnket, ahogy csak kedvünk tartja
- többé már nem csak a füst kellemetlen, maró szagát kell elviselnünk – maximum -, ha kommunikálni szeretnénk másokkal, de az elektroszmog mindent elborító, szünet nélküli jelenléle vesz körül minket
- élelmeink alapanyaga drasztikusan megváltozott, a természetes összetevőket egyre nagyobb mértékben váltják fel mesterséges adalékanyagok
A sor nagyon hosszú, de lássunk néhány “eredményét” ennek a megváltozott életmódnak:
- minden 10 halálesetből 7 krónikus betegség következménye
- pl az USA-ban minden 5. ember autoimmun beteg
- a gyermekek körében az autizmus minden 500. ( ezredforduló, USA) esetről minden 45. gyermekre igaz
- a kardiológiai, emésztőrendszeri,mozgásszervi betegségek, pl. a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, alzheimer kór, túlsúly stb., stb betegségek járványszerű gyorsasággal jelennek meg a ma élő modern emberek között
- az egészségügyi ellátásra globálisan költött összeg 6x annyi ( 2019), mint a világ 6 gazdságilag vezető országának összes GDP-je
Ezen adatok mellett viszont:
- a betegségek valódi okaként csak kb 3%-ban felelősek a gének – a többiért az epigenetikai, vagyis a környezeti hatások tehetők felelőssé, vagyis az ÉLETMÓD
Tegye fel a kezét, akinek semmilyen tünete nincs.
A tünetek jelentős részével az emberek többsége, mint természetes jelenséggel él együtt.
Meg is érkeztünk az eredeti kérdés megválaszolásához – miért kell az életmódod mentorálni?
Mert egyetlen tünet sem normális!
Minden egyes embernek lehetősége van a teljes, tünetmentes, egészséges életre.
Ezért van szükség az életmód mentorálására.
